Tiszavirágzás – Ha valami igazán különlegeset akar látni

Kezdjük az ismertetést a névvel, ami a latinban a Palingenia longicauda elnevezéssel fut. A kérész a rovarok alosztályába tartozik, ha tovább nézzük osztályozást, akkor az ízelt lábúak törzse következik, utána érkezik a hatlábúak altörzse, a legalsó besorolást pedig a kérészek rendje jelenti.

A Tiszavirág régről ismert rovar, az első írásos emléket róla Arisztotelész (Kr. e 324-384) műveiben találni, a görög filozófus az ephemeron nevet adta neki, ami egynapit jelent. Ugyanis csak egy napig vagy pár órát él. A következő írásos feljegyzésben azt találni, hogy tökéletlen átalakulással fejlődik, ezt a francia Guillaume Olivier írta le 1791-ben.

A faj hazai felfedezője az olasz Marsili gróf, aki 1726-ban figyelte meg a Tiszán, és utána vetette papírra a kérészekkel kapcsolatos tapasztalatait. 1819-ben Gorové László jellemezte a tiszavirágot.

A kérész nagyon kényes az élőhelyére, ezért nem szaporodik akárhol. Az ideális hely számára a meredek partoldalú folyó szakasz, ahol agyagos a part és a víz gyors sodrású. Ez az ideális szaporodási helye, ahova lerakják a petéiket, amelyek fajsúlya nehezebb mint a víz. Amint a peték leérnek a víz aljára, kikelnek belőle a lárvák, amelyek u alakú lyukat fúrnak az agyagba. A járatok átlagos hossza 15-17 centi, de találni 25-30 centi hosszú járatokat is. A lárvák a vízben lévő algákkal, baktériumukkal táplálkoznak, miközben kb. hússzor vedlenek. A teljes kifejlődésükhöz három év kell, a járatokat pedig három generáció osztja meg egymással.

A Tisza virágzásakor, a hároméves, ivarérett példányokat látni, a hímeknek a szárnya világos barna, a nőstényeké pedig szürke. A hímek mérete 2,5-3,5 cm hosszú, a nőstények pedig 2,7-3,8 centisek, amihez még hozzá adódik a hosszú farkuk.

A vízből kikelő tiszavirágok első útja a fákhoz, bokrokhoz vezet, ahol gyorsan vedlenek és hátra hagyják a fehér ”ruhájukat”. Utána azonnal keresik a párjukat, a nőstények a folyó áramlásával szemben repülve, élőhelyük közelében rakják le a petéiket a vízbe. És utána mindkét nem képviselője elpusztul, innen ered a kérész életű kifejezés.

Ez az a látványosság, amely a Tisza közelébe vonzza a turistákat júniusban, akik csodálják az évente különböző intenzitással zajló párzást és a rövid életet. A Tiszavirágzás gyakorlatilag a Tisza egész hazai területén zajlik, kis utána olvasással, kutatással kideríthető, hogy az adott esztendőben pontosan mikor történik.

Benedek Attila

Fotó: a szerző